Miért kerül nyilvánosságra ez a dokumentum? Mindent megtettem annak érdekében, hogy ne kelljen nyilvánosságra hoznom az ügy hangfelvételeit és azok leiratait. Az ügy részletes dokumentációját 306 címzettnek küldtem meg, köztük médiának, állami hivataloknak, országgyűlési képviselőknek, valamint politikai szereplőknek. Célom az volt, hogy valaki érdemben megvizsgálja egy ártatlanul fogva tartott magánnyomozó ügyét, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Ez nem történt meg. Mivel más lehetőség nem maradt, saját védelmünk érdekében a hangfelvételeket és azok leiratait nyilvánosságra hozom. Az ügy videós összefoglalója előre beállított időpontban automatikusan publikálásra kerül amerikai szerveren, a teljes dokumentációt pedig több nemzetközi sajtószerkesztőségnek – köztük a BBC és a CNN részére – is megküldtem.
A LETARTÓZTATÁS HÁTTERE
2026. május 6-án kommandós egység bevonásával ártatlanul, egy koncepciós eljárás eredményeként őrizetbe vették Szabó Kevin magánnyomozót, majd a bíróság elrendelte letartóztatását. A hivatalos álláspont szerint a magánnyomozó egy 2026. április 21-én végzett adatgyűjtés során a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség nyomozójaként mutatkozott be egy tanú édesapjának, továbbá az édesapa és az osztályfőnök hozzájárulásával elhozta annak 16 éves lányát az apa munkahelyére, amelyet a nyomozóhatóság személyi szabadság megsértéseként értékelt. Azonban a rendelkezésre álló hangfelvételek ellentmondanak ezeknek az állításoknak.
A rendelkezésre álló dokumentumok, rendőrségi iratok, hangfelvételek és egyéb bizonyítékok időrendi elemzése azonban egy ennél jóval súlyosabb kérdést vet fel, amely nem maradhat megválaszolatlan.
Valóban a terhére rótt cselekmények indokolták a magánnyomozó letartóztatását, vagy az, hogy olyan információk és bizonyítékok birtokába juthatott, amelyek egy gyermekek sérelmére elkövetett feltételezett szexuális bűncselekmény nyomozása során tapasztalt rendőrségi mulasztásokra, esetleges korrupcióra, valamint egy feltételezett pedofil ügy eltussolásának gyanújára utaló körülményeket tárhatott fel.
A jelen cikk nem Szabó Kevin büntetőjogi felelősségét kívánja megítélni. A cél annak bemutatása, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alapján milyen események vezettek a letartóztatásához, milyen rendőrségi mulasztások merültek fel az általa vizsgált ügyben, és milyen körülmények táplálják azt a gyanút, hogy a magánnyomozóval szembeni fellépés valódi indítéka nem a hivatalosan közölt okokban keresendő.
A történet középpontjában egy olyan büntetőügy áll, amelyben már 2024 júniusában olyan információk kerültek a rendőrség birtokába, amelyek alapján felmerült a gyanú, hogy egy gyakornok tanár gyermekek sérelmére követhetett el szexuális jellegű bűncselekményeket. A rendelkezésre álló iratok alapján azonban a nyomozás során olyan késedelmek és mulasztások történtek, amelyek következtében a gyanúsított további közel kilenc hónapon keresztül szabadlábon maradhatott.
Szabó Kevin magánnyomozó 2026-ban kezdte vizsgálni az ügy körülményeit. Juhász Mónika álláspontja szerint a nyomozás során feltárt adatok és körülmények már nem pusztán szakmai hibákra, hanem akár egy gyermekeket érintő ügy eltussolására is utalhattak. Ezt követően azonban a feltételezett rendőrségi mulasztásokat és az ügy hátterét vizsgáló Szabó Kevin magánnyomozó, valamint a hatóság által bűntársként kezelt Juhász Mónika vált a büntetőeljárás és a rendkívül intenzív hatósági fellépés célpontjává.
A következőkben bemutatott események időrendje alapján minden olvasó maga döntheti el, hogy mindez csupán véletlen egybeesések sorozata volt-e.
MIT TUDOTT A RENDŐRSÉG 2024 JÚNIUSÁBAN?
Az eljárás során számos olyan körülmény merült fel, amely a nyomozás szakszerűségével és alaposságával kapcsolatban komoly kérdéseket vet fel.
A rendelkezésre álló rendőrségi iratok alapján nem látható olyan szakmai indok, amely megmagyarázná, hogy a Sárospataki Rendőrkapitányság 2024. június 10-én miért kizárólag kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt indított eljárást, valamint, hogy a gyakornok tanár letartóztatására miért csak közel kilenc hónappal később került sor.
2024 június 7-én 10 óra 18 perckor egy magát „Egy aggódó Szülő” néven megjelölő bejelentő e-mailt küldött a tankerületi igazgatónak. A bejelentésben többek között a következőket írta:
„Lenne még egy dolog, aminek a kivizsgálása szülőként úgy gondolom, elengedhetetlen fontosságú. Az iskolában dolgozó napközis tanárbácsi olyan kapcsolatot ápol több diáklánnyal, aminek folytán odáig fajultak a dolgok, hogy félmeztelen képek kerültek elküldésre Messenger-üzenetben. Erről az igazgató asszony már egy ideje tud, viszont azt nem tudom, hogy tett-e lépéseket a megoldás felé.”
Négy órával később, 2024. június 7-én 14 óra 06 perckor az iskola igazgatónője e-mailben tájékoztatta a tankerületi igazgatót az intézményben felmerült súlyos gyanúkról. A levél szerint az iskola egyik fiatal pedagógusa több diákkal rendszeresen, esetenként késő estig, illetve a hajnali órákig tartó Messenger- és Snapchat-beszélgetéseket folytatott.
Az igazgatói jelzés arra is kitért, hogy a diákok beszámolói szerint a pedagógus fehérneműs fényképet kért egy kiskorú diáktól, egy másik diáknak pedig saját nemiszervét ábrázoló képet küldött. A jelzés szerint emellett három diáklányt az emeleti WC-be hívott, és azt mondta nekik: „ha egy puszin kívül mást is akarnak, akkor bemehetnek a WC-be is.”
2024 június 10-én a Sárospataki Rendőrkapitányság az egyik szülő feljelentése alapján eljárást indított. A feljelentés szerint a gyakornok tanár Messengeren saját nemiszervét ábrázoló képeket, valamint szexuális tartalmú üzeneteket küldött hetedik osztályos gyermekének. A szülő a rendelkezésére álló digitális képernyőképeket elektronikus formában átadta a hatóságnak.
Ugyanezen a napon a nyomozóhatóság egy további kiskorút is meghallgatott. Két nappal később, 2024. június 12-én egy harmadik kislány kihallgatására is sor került, aki ekkor még tagadta, hogy közte és a pedagógus között bármi történt volna.
Miközben a rendőrség már a nyomozás kezdetén több sértetti vallomással, digitális bizonyítékkal és az iskola vezetésének jelzésével rendelkezett, az iskola igazgatójának meghallgatására csak 2025. március 6-án, közel kilenc hónappal később került sor. A rendelkezésre álló iratok alapján más pedagógusok meghallgatására sem került sor a nyomozás korai szakaszában.
ELMARADT NYOMOZATI CSELEKMÉNYEK
2024 június 10-én a nyomozóhatóság házkutatást tartott a pedagógus lakóhelyén digitális adathordozók és elektronikus eszközök felkutatása érdekében, azonban az intézkedés eredménytelenül zárult.
A dokumentumok szerint a hatóság ekkor már birtokában volt annak a fényképnek, amelyet a pedagógus saját nemiszervéről készített, majd elküldött a sértett gyermek részére. A képen látható vörös-fehér sakktáblamintás padlóburkolat és a helyiség egyéb részletei teljes egyezést mutatnak a házkutatás során megtekintett fürdőszobával. Ennek ellenére nem került sor helyszíni szemlére, nem készültek helyszíni fényképfelvételek, és a rendelkezésre álló iratok alapján a nyilvánvaló egyezés dokumentálására sem történt kísérlet.
A helyszín azonosítását végül nem a nyomozóhatóság, hanem Szabó Kevin magánnyomozó végezte el közel 22 hónappal később. A magánnyomozás során végzett helyszíni vizsgálat eredményeként sikerült beazonosítani azt a fürdőszobát, ahol a sértett gyermek részére elküldött, a pedagógus saját nemiszervét ábrázoló fénykép készült.
Juhász Mónika álláspontja szerint a helyszínen tapasztalt körülmények és a rendelkezésre álló fénykép alapján a képen látható környezet és a pedagógus fürdőszobája közötti egyezés már ekkor egyértelműen vizsgálható és dokumentálható lett volna.
Különösen nehezen magyarázható, hogy miközben a hatóság rendelkezésére álltak a digitális bizonyítékok, valamint a sértetti vallomások és a helyszínen tapasztalható egyezések, nem történt olyan nyomozati cselekmény, amely ezek gyors, szakszerű és teljes körű rögzítését szolgálta volna.
Különösen aggályos, hogy a nyomozóhatóság birtokában lévő színes digitális bizonyítékokat a védelem részére közel két éven keresztül nem bocsátották rendelkezésre, annak ellenére, hogy azok kiadását több alkalommal is kérték. A dokumentumok szerint a bizonyítékok átadására végül csak Szabó Kevin letartóztatását követő héten került sor.
A mulasztások jelentőségét tovább növeli, hogy a gyanúsított a rendelkezésre álló bizonyítékok ellenére még közel kilenc hónapon keresztül szabadlábon maradhatott.
Juhász Mónika álláspontja szerint a nyomozás egyik legsúlyosabb mulasztása volt, hogy miközben a gyanú alapját éppen a pedagógus és a kiskorú sértettek közötti digitális kommunikáció képezte, a sértett gyermekek mobiltelefonjainak és egyéb elektronikus eszközeinek lefoglalására egyáltalán nem került sor.
Álláspontja szerint a gyermekek készülékei olyan eredeti üzenetváltásokat, fényképeket, metaadatokat és egyéb digitális bizonyítékokat tartalmazhattak, amelyek a gyanú tisztázása szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírtak volna. E bizonyítékok biztosítása egy gyermekek sérelmére elkövetett feltételezett szexuális bűncselekmény esetében elengedhetetlen és legalább olyan fontos lett volna, mint a pedagógus által használt elektronikus eszközök felkutatása és vizsgálata.
A rendelkezésre álló iratok alapján azonban a nyomozóhatóság a sértett gyermekek digitális eszközeit nem foglalta le, így azok tartalmának teljes körű és haladéktalan rögzítésére sem került sor.
A nyomozóhatóság eljárásával kapcsolatban további kérdéseket vet fel, hogy a pedagógushoz köthető másik ingatlanban csak egy nappal később került sor házkutatásra. Az intézkedés során egy mobiltelefon és egy laptop lefoglalására került sor, amelyeket az NSZKK Miskolci Intézetének informatikai szakértői vizsgáltak meg. A rendelkezésre álló iratok szerint a szakértői vizsgálat végül nem tárt fel a gyanúsítottat terhelő digitális bizonyítékot.
Az egy napos késedelem jelentőségét az adja, hogy a nyomozóhatóság ekkor már rendelkezett a feljelentésben szereplő információkkal, a sértetti vallomásokkal, valamint a rendelkezésére bocsátott digitális bizonyítékokkal. Ilyen körülmények között az intézkedés elhalasztása tényleges lehetőséget biztosított arra, hogy az érintett digitális adatokat töröljön, módosítson vagy más módon eltüntessen.
A dokumentált mulasztások, a nyomozati cselekmények késedelme, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékok ellenére tanúsított passzivitás együttesen már nem pusztán szakmai hibák lehetőségét vetik fel. A nyomozóhatóság birtokában voltak olyan információk, amelyek alapján a bizonyítékok gyors biztosítása és a gyanú azonnali tisztázása indokolt lett volna, ennek ellenére több alapvető nyomozati cselekmény elmaradt vagy jelentős késedelemmel valósult meg.
Különösen nehezen magyarázható, hogy miközben a hatóság egy kiskorú sérelmére elkövetett feltételezett szexuális bűncselekmény gyanúja miatt folytatott nyomozást, nem dokumentálta megfelelően a helyszínt, nem végezte el a rendelkezésére álló bizonyítékok nyilvánvaló összevetését, nem foglalta le a sértett gyermekek digitális eszközeit, valamint lehetőséget hagyott további digitális bizonyítékok eltüntetésére is.
Az ügy iratainak időrendi elemzése alapján ezért alappal merül fel a gyanú, hogy a nyomozás során tapasztalható mulasztások és késedelmek nem véletlenszerű szakmai hibák voltak. Az események összessége alapján nem adható kielégítő magyarázat arra, hogy a rendelkezésre álló információk, sértetti vallomások és digitális bizonyítékok ellenére miért maradt el több alapvető nyomozati cselekmény, és miért húzódott el közel kilenc hónapon keresztül az ügy érdemi előrehaladása.
KILENC HÓNAP ÉRDEMI ELŐRELÉPÉS NÉLKÜL
Ezt követően a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a Sárospataki Rendőrkapitányság részéről hosszú időn keresztül nem történt olyan érdemi nyomozati cselekmény, amely az ügy előrehaladását szolgálta volna. Az ügy gyakorlatilag hónapokra megrekedt, miközben a gyanú tárgyát képező cselekmények kiskorúakat érintettek.
A nyomozás során tapasztalható késedelmeket jól szemlélteti, hogy két sértett kiskorú nőgyógyászati vizsgálatára csak hónapokkal, illetve több mint egy évvel az eseményeket követően került sor. A rendelkezésre álló iratok szerint az egyik vizsgálat időpontja 2024. december 12., a másiké pedig 2025. július 3. volt. Az ilyen mértékű késedelem különösen nehezen egyeztethető össze egy gyermekeket érintő, szexuális bűncselekmény gyanúja miatt folytatott nyomozás soron kívüli és fokozott bizonyítási igényével.
A SÉRTETTEK CSALÁDJAINAK KÉTSÉGEI
A nyomozás elhúzódása és az érdemi intézkedések hiánya a sértettek szülei számára is feltűnő volt. Egy 2026 április 21-én készült hangfelvételen rögzített beszélgetés során az egyik szülő a következőképpen fogalmazott:
„És azt mindenki tudta, hogy anyuci bele fog ebbe nyúlni, meg apuci.... Nem tudom, itt a Wienerbergert ismeritek-e? Én azt mondom, hogy ott az apuka egy felsőrangú úriember, és megpróbálták ezt az ügyet mindenféleképpen eltusolni. Két rendőrrel nagyon jó kapcsolatban voltak, és ezért is állt ez ilyen sokáig Patakon.”
Egy másik szülő pedig arról beszélt, hogy egy, az ügyet később átvevő rendőr is utalt a korábbi nyomozás hiányosságaira:
„De mondta nekem az a rendőrnő, most nem jut eszembe a neve, Miskolc, amelyik átvette ezt az ügyet.”
K: „Tündi?”
„Azt hiszem. Nagyon kedves volt, ő hallgatta ki a gyereket, utána még egyszer is. Mondta is, hogy sajnos nagyon el lett rontva ott sok minden. És úgy örültünk, amikor átvette, végre láttuk, hogy most mozdulat jön ebbe az ügybe, mert hát először semmi. Már rendesen féltek is arrafelé, hogy megússza. Mondom, biztos, hogy nem, én fogok akkor ügyvédet.”
A fenti kijelentések önmagukban természetesen nem bizonyítják a korrupció vagy a befolyásolás tényét. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a sértettek családjai egymástól függetlenül is ugyanazokra a körülményekre hívták fel a figyelmet: a nyomozás elhúzódására, az érdemi intézkedések hiányára, valamint arra a félelmükre, hogy az ügy következmények nélkül maradhat. Kijelentéseik különös jelentőséget kapnak annak fényében, hogy a rendőrségi iratok alapján a nyomozás hónapokon keresztül gyakorlatilag érdemi előrelépés nélkül zajlott, miközben a hatóság már a kezdetektől olyan információk birtokában volt, amelyek a gyanú gyors és határozott tisztázását indokolhatták volna.
AZ ESEMÉNYEK FELGYORSULNAK
A rendőrségi nyomozás lezárását követően, 2026. április 21-én Szabó Kevin magánnyomozó Juhász Mónika folyamatos jelenlétében megkezdte az ügy önálló tényfeltáró vizsgálatát.
Ennek keretében felkeresték a rendőrség által korábban már kihallgatott sértettek egy részét, tanúkat és egyéb érintetteket információgyűjtés céljából, valamint az egyes vallomásokban, bizonyítékokban és rendelkezésre álló adatokban fellelhető ellentmondások tisztázása érdekében.
Az adatgyűjtés elsődleges célja az eredeti üzenetváltások, digitális bizonyítékok és egyéb releváns körülmények ellenőrzése, továbbá az események tényleges lefolyásának rekonstruálása volt. A magánnyomozás során különös jelentőséget kapott annak vizsgálata is, hogy a nyomozás során tapasztalt hiányosságok és késedelmek milyen hatással lehettek az ügy feltárására, valamint hogy maradtak-e olyan bizonyítékok vagy tanúi információk, amelyek a hatósági eljárás során nem kerültek megfelelően értékelésre.
A nyomozás elhúzódása miatt a sértettek szülei egyre elégedetlenebbé váltak. Egy 2026 április 21-én rögzített hangfelvételen egyikük a következőket mondta:
„Hát én azért mondom, még egy évet maximum várok, és akkor meg lesz szellőztetve az ügy, és akkor majd megnézzük, hogy kinek lesz a segge rugdosva.”
A kijelentés jól érzékelteti azt a növekvő frusztrációt, amelyet a sértettek családjai a hónapokon át tartó nyomozati passzivitás miatt éreztek.
2024 november 8-án a Sárospataki Rendőrkapitányságon Nagy Zsuzsanna c. r. szds nyomozó hallgatta ki a hármas számú sértettet. A rendelkezésre álló jegyzőkönyv szerint az eljárás ekkor továbbra is kizárólag kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt folyt, annak ellenére, hogy a sértett vallomásában a következőket adta elő:
„először azt hittem, hogy le fog szídni azért, amiért az óráján nem oda figyeltem, de ő azt mondta nekem, hogy húzzam le a nadrágom... Simogatni kezdte a puncimat. Ő csak kívülről simogatta, de megsimogatta a cicimet és a fenekemet is.”
2024 november 12-én a 3.sz. sértett édesapja a Miskolci Rendőrkapitányságon feljelentést tett tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény gyanúja miatt. A feljelentés nyomán nyomozás indult, majd 2025. február 18-án az ügyek egyesítésére került sor, amelynek eredményeként az eljárás Sárospatakról Miskolcra került.
2024 november 18-án igazságügyi pszichológus szakértő hallgatta meg a három kiskorú sértettet. A szakértői vizsgálat ekkor még kizárólag kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt folyamatban lévő eljárás keretében zajlott. A rendelkezésre álló jegyzőkönyv szerint ugyanakkor a négyes számú sértett ekkor már szexuális erőszakra utaló állításokat is tett.
A hármas számú sértett nőgyógyászati vizsgálatára csak 2024. december 12-én, míg a négyes számú sértett vizsgálatára csak 2025. július 3-án került sor. A vizsgálatok időpontja jól szemlélteti a nyomozás során tapasztalható jelentős időbeli késedelmet.
2025 január 10-én a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányságon dr. Kovács Tünde r. százados fővizsgáló már a tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekmény végzésével vagy végeztetésével elkövetett szexuális erőszak bűntettének gyanúja miatt hallgatta ki a hármas számú sértettet.
2025 február 18-án határozattal egyesítették a büntetőügyeket, amelynek eredményeként az eljárás a Sárospataki Rendőrkapitányságtól a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztályához került. A határozatot dr. Kovács Tünde r. százados fővizsgáló ügyintéző és dr. Korpás Lajos c. r. alezredes osztályvezető bocsátotta ki.
A rendelkezésre álló iratok alapján ekkorra már több sértetti vallomás, digitális bizonyíték, igazságügyi szakértői vélemény és egyéb bizonyíték állt a nyomozóhatóság rendelkezésére. Mindezek ellenére a két nyomozó továbbra sem látta indokoltnak a gyanúsított személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedés alkalmazását, így a gyakornok tanár egészen 2025. március 10-ig szabadlábon maradt.
Ezzel szemben Szabó Kevin magánnyomozó jogszerű adatgyűjtését követően rendkívül gyors és intenzív hatósági fellépés indult a Sárospataki Rendőrkapitányság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság részéről vele és bűntársával, Juhász Mónikával szemben. A nyomozóhatóság álláspontja szerint a magánnyomozó a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség nyomozójaként mutatkozott be, valamint bántársával, Juhász Mónikával együtt – a 16 éves lány édesapjának és osztályfőnökének hozzájárulásával – az édesapjához vitte a fiatalt, amelyet a hatóság személyi szabadság megsértéseként értékelt. Juhász Mónika álláspontja szerint azonban ezeket a vádakat a rendelkezésre álló hangfelvételek egyértelműen cáfolják, ennek ellenére a hatóság azokat nem vette figyelembe. Álláspontja szerint a hatóság elsődleges célja Szabó Kevin elhallgattatása, az általa összegyűjtött bizonyítékok megszerzése és lefoglalása, valamint egy pedofil gyanús ügy eltussolása volt.
Még súlyosabbá teszi a helyzetet, hogy ebben az eljárásban ismét dr. Kovács Tünde r. százados fővizsgáló ügyintéző és dr. Korpás Lajos c. r. alezredes osztályvezető jártak el, akik korábban a pedofil gyanús ügyben is meghatározó szerepet töltöttek be, és akiknek döntései mellett a gyanúsított 2025. március 10-ig szabadlábon maradhatott.
Az események időrendje alapján ugyanakkor szembetűnő a két ügyben tanúsított hatósági reakció közötti különbség. Míg a pedofil gyanús ügyben a rendelkezésre álló sértetti vallomások és digitális bizonyítékok ellenére hónapokon keresztül nem került sor a gyanúsított személyi szabadságát korlátozó intézkedésre, addig Szabó Kevin adatgyűjtését követően még ugyanazon a napon megkezdődtek a tanúk kihallgatásai és a kamerafelvételek beszerzése, másnap reggel rendőri akciót hajtottak végre az otthonuknál, ezt követően többhetes rendőrségi és TEK-megfigyelés következett, majd 2026 május 6-án kommandós egység bevonásával végrehajtott akció során őrizetbe vették a magánnyomozót.
2025 március 5-én és 7-én újabb házkutatásokat hajtottak végre a pedagógushoz köthető ingatlanokban, majd közel kilenc hónappal az eredeti ügy kirobbanását követően elrendelték őrizetbevételét.
A rendelkezésre álló dokumentumok alapján Szabó Kevin magánnyomozó később nem csupán az ügy körülményeit, hanem a sértettek családjai által kifogásolt rendőrségi mulasztásokat és az ügy feltételezett eltussolásának körülményeit is vizsgálni kezdte.
AZ ESEMÉNYEK KRONOLÓGIÁJA
Különösen figyelemre méltó az események időbeli egymásutánja, amelyet az alábbi kronológia részletesen szemléltet. Az alábbi időrendi összefoglaló Szabó Kevin magánnyomozóval és Juhász Mónikával kapcsolatos eseményeket mutatja be.
2026. április 21-én 08:00 és 15:10 között Szabó Kevin magánnyomozó, Juhász Mónika folyamatos jelenlétében, Sárospatakon és Kenézlőn a rendőrség által korábban már kihallgatott tanúktól és érintettektől gyűjtött információkat az ügyben felmerült ellentmondások tisztázása, valamint az eredeti digitális bizonyítékok felkutatása érdekében.
Az események rekonstruálását segítő hangfelvétel-részletek – köztük dr. Kovács Tünde r. százados fővizsgáló, a 4sz. sértett édesapja és Szabó Kevin telefonbeszélgetése, valamint az általuk felkeresett személyekkel folytatott beszélgetések néhány releváns részlete – az alábbi videóban meghallgathatók: [Facebook-link].
Ugyanezen a napon a rendőrség forró nyomon, igazoltan 16 óra 14 perctől megkezdte az általuk felkeresett személyek kihallgatását, valamint közterületi kamerafelvételek beszerzését. Az intézkedések gyorsasága alapján a hatóság ebben az esetben néhány órán belül képes volt jelentős erőforrásokat mozgósítani és célzott nyomozati cselekményeket végrehajtani.
Mindez különös jelentőséget kap annak fényében, hogy a jelen cikkben ismertetett, gyermekek sérelmére elkövetett feltételezett pedofil gyanús ügy nyomozása során a rendelkezésre álló sértetti vallomások, digitális bizonyítékok és egyéb információk ellenére több alapvető nyomozati cselekmény elmaradt, illetve jelentős késedelemmel valósult meg. A két ügyben tapasztalható hatósági aktivitás közötti markáns különbség önmagában is kérdéseket vet fel az eljárások prioritásaival, valamint a nyomozati intézkedések következetességével és tisztaságával kapcsolatban.
2026 április 22-én a reggel 5 óra 40 perctől kezdődő megfigyelést követően 7 óra 8 perckor sor került az otthonuk elleni rendőrségi akcióra, amelynek során az egyik eljáró rendőr az ingatlan felgyújtására bújtogatta társait [link] .
2026 április 22. és 2026. május 6. között folyamatos megfigyelést tapasztaltak jelölt és jelöletlen gépjárművekkel, valamint a szomszédok által TEK-járműként azonosított AO DF-601 rendszámú kisbusszal.
2026 április 27-én egy Bódis Miklós néven bemutatkozó férfi a 06 20 960 0914 telefonszámról kereste Szabó Kevin magánnyomozót az ECHO Mentőcsoport telefonszámán. Állítása szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársa volt, és rendőri korrupcióval kapcsolatos kérdéseket tett fel, majd felhívta figyelmüket, hogy nem kellene rendőrök után nyomozni és képeiket kiposztolni. Az ECHO Mentőcsoport vezetője, Losonczi József később visszahívta a telefonszámot, amely beszélgetés hangfelvétele rendelkezésre áll [hangfelvétel-link]. A megkeresés hitelességének ellenőrzése érdekében Losonczi József még ugyanazon a napon e-mailben is megkereste a Nemzeti Védelmi Szolgálatot annak tisztázása érdekében, hogy a magát Bódis Miklósként bemutató személy valóban az NVSZ állományába tartozik-e. Az e-mail másolata itt érhető el: [PDF-link];
2026 május 5-én, a másnapi kommandós intézkedést megelőzően újabb telefonos megkeresés érkezett egy, a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz köthető telefonszámról. A hívó fél Szabó Dávidként mutatkozott be, és visszahívást kért.
2026 május 6-án drónos megfigyelést követően kommandós egység bevonásával végrehajtott rendőri akcióra került sor, amelynek során összesen 38 elektronikus adathordozót foglaltak le. Szabó Kevint 17 óra 20 perctől őrizetbe vették, Juhász Mónikát pedig 18 óra 35 perctől állították elő.
MEGVÁLASZOLATLAN KÉRDÉSEK
Juhász Mónika álláspontja szerint ezt követően Szabó Kevin vált a hatósági fellépés célpontjává. Megítélése szerint az otthonuk felgyújtásával kapcsolatos fenyegetések, a többhetes rendőri és TEK-es megfigyelés, valamint a későbbi kommandós intézkedés nem tekinthetők egymástól független eseményeknek, hanem összefüggésben állnak azzal, hogy a magánnyomozó olyan információk birtokába juthatott, amelyek a Sárospataki Rendőrkapitányság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság eljárásával és egy feltételezett pedofil ügy kezelésével kapcsolatban rendkívül súlyos kérdéseket vethettek fel.
A hivatalos dokumentumok, hangfelvételek és egyéb bizonyítékok számos, mindeddig megválaszolatlan kérdést vetnek fel a nyomozás lefolytatásával és az ügy kezelésével kapcsolatban. A rendelkezésre álló iratok alapján ugyanakkor megállapítható, hogy egy gyermekeket érintő, súlyos bűncselekmény gyanúja ellenére a nyomozás hónapokon keresztül érdemi előrelépés nélkül zajlott, miközben több alapvető nyomozati cselekmény elmaradt vagy jelentős késedelemmel valósult meg.
Az események időrendje, a dokumentált nyomozati mulasztások, valamint a Szabó Kevinnel szemben alkalmazott, hasonló ügyekben szinte precedens nélküli intenzitású rendőri és terrorelhárítási fellépés alapján alappal merül fel a gyanú, hogy a magánnyomozóval szembeni intézkedések hátterében nem a hivatalosan közölt indokok álltak, hanem az, hogy olyan információk és bizonyítékok birtokába juthatott, amelyek egy feltételezett pedofil gyanús ügy kezelésével, a nyomozás során tapasztalt mulasztásokkal, valamint az esetleges eltussolás gyanújával kapcsolatban rendkívül súlyos kérdéseket vetettek fel.
A kérdés megválaszolása az illetékes hatóságok, az ügyészség és végső soron a bíróság feladata. Egy azonban bizonyosan megállapítható: mind a Szabó Kevinnel szembeni eljárás, mind pedig a pedofil gyanús ügy nyomozása során feltárt körülmények olyan súlyú kérdéseket vetnek fel, amelyek részletes, független és nyilvános vizsgálata nemcsak indokolt, hanem a közbizalom helyreállításának alapvető feltétele. Továbbá álláspontom szerint az elmondottak alapján Szabó Kevin magánnyomozó további fogva tartása nem indokolható, ezért szabadon bocsátása elengedhetetlen a további alkotmányos és emberi jogi jogsértések elkerülése érdekében.
Juhász Mónika úgy véli, hogy miután Szabó Kevin jogtalan, koncepciós eljárásban történt letartóztatását követően számos alkalommal kérte a vele és Szabó Kevinnel szemben lefolytatott, az alapügyhöz kapcsolódó eljárás kivizsgálását, valamint az általuk feltárt rendőrségi mulasztások, a korrupció gyanújának érdemi vizsgálatát, azonban erre egyetlen hatóság vagy országgyűlési képviselő sem volt hajlandó, nem maradt más választása, mint nyilvánosságra hozni a rendelkezésére álló hangfelvételek leiratait, valamint magukat a hangfelvételeket az alábbi linken. [linken itt].
Juhász Mónika álláspontja szerint a nyomozóhatóság birtokában lévő hangfelvételek egyértelműen cáfolják a Szabó Kevinnel és vele szemben megfogalmazott vádakat, és a hatóság ennek teljes mértékben tudatában van. Megítélése szerint egy jogállamban senkit sem lehet szabadságától megfosztani olyan körülmények között, amikor a nyomozóhatóság olyan bizonyítékok birtokában van, amelyek ellentmondanak a vele szemben megfogalmazott vádaknak. Álláspontja szerint a rendőrség befolyásolta a tanúk vallomásait, ezért független vizsgálat szükséges annak tisztázására, miként születhettek több, tartalmában szinte teljesen azonos tanúvallomások, amelyek ellentmondanak a rendelkezésre álló hangfelvételek tartalmának.
Ha fontosnak tartja ezt az ügyet, kérem, ossza meg ezt az oldalt.