Bevezető
Az ügy központi szereplője Szabó Kevin magánnyomozó, aki egyben az ECHO Search and Rescue kutyás keresőcsoport karitatív magánnyomozójaként is tevékenykedett. Az elmúlt években számos magánnyomozást hajtott végre, valamint több eltűnt személy ügyében végzett magánnyomozói tevékenységet.
Jómagam, Juhász Mónika, az ECHO Search and Rescue kutyás keresőcsoport kutyavezetőjeként Faith kutyámmal és informatikusaként vettem részt a keresésekben. Emellett számos esetben jelen voltam Szabó Kevin által végzett magánnyomozások során.
Az ügy előzményei
Az elmúlt években Szabó Kevin magánnyomozó több olyan ügyben végzett tényfeltáró munkát, amelyek eltűnt személyekkel, vitatott rendőrségi intézkedésekkel, illetve álláspontunk szerint nem megfelelően kivizsgált eseményekkel voltak összefüggésben. A vizsgálatok során jelentős mennyiségű dokumentum, hangfelvétel, elektronikus adat és egyéb bizonyíték került összegyűjtésre.
Csak az elmúlt két évben Szabó Kevin magánnyomozó több mint 20 feljelentést, panaszt és közérdekű bejelentést nyújtott be különböző hatóságokhoz, elsősorban hivatali visszaélés, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás, hamis tanúzás, valamint egyéb, a hatóságok működésével összefüggő feltételezett jogsértések miatt.
Ebből következően nem meglepő, hogy tevékenysége során több hatósági szereplővel is konfliktusba került. Különösen annak fényében figyelemre méltó körülmény, hogy a 2026. május 6-án végrehajtott rendőri akció során összesen 38 elektronikus adathordozót foglaltak le, beleértve a laptopokat, mobiltelefonokat, SIM-kártyákat, adattárolókat és egyéb digitális eszközöket is.
A jelenlegi eljárás alapjául szolgáló események 2026. április 21-én kezdődtek, amikor Szabó Kevin magánnyomozó személyem jelenlétében adatgyűjtést és tényfeltáró munkát végzett.
Ahogy azt korábban már nyilvánosságra hoztuk, a találkozók és beszélgetések teljes egészében hangrögzítésre kerültek. Egyrészt saját védelmünk érdekében, hogy senki ne vádolhasson meg minket valótlan állításokkal, – bár a későbbi események azt mutatják, hogy még ez sem bizonyult elegendő visszatartó erőnek –, másrészt azért, hogy a magánnyomozói jelentések elkészítése során kizárólag a valóságban elhangzott kijelentések kerüljenek dokumentálásra, minden torzítás és manipuláció nélkül.
Az események időrendje
2026. április 21-én 08:00 és 15:10 között Szabó Kevin magánnyomozó, Juhász Mónika folyamatos jelenlétében, Sárospatakon és Kenézlőn a rendőrség által korábban már kihallgatott tanúktól és érintettektől gyűjtött információkat az ügyben felmerült ellentmondások tisztázása, valamint az eredeti digitális bizonyítékok felkutatása érdekében;
Az események rekonstruálását segítő hangfelvétel-részletek – köztük dr. Kovács Tünde r. százados fővizsgáló és Szabó Kevin magánnyomozó telefonbeszélgetése, valamint az általunk felkeresett személyekkel folytatott beszélgetések néhány releváns részlete – az alábbi videóban meghallgathatók: [Facebook-link];
Ugyanezen a napon a rendőrség azonnal megkezdte az általunk felkeresett személyek kihallgatását igazoltan 16 óra 14 perctől kezdődően, valamint közterületi kamerafelvételek beszerzését;
2026. április 22-én, a reggel 5 óra 40 perctől kezdődő megfigyelést követően, reggel 7 óra 8 perckor sor került az otthonunk elleni rendőrségi akcióra és lerohanásra, amelynek során az egyik eljáró rendőr az otthonunk felgyújtására buzdította társait. A településen ezt követően egész nap folyamatos rendőri jelenlét volt tapasztalható jelölt és jelöletlen gépjárművekkel;
2026. április 22. és 2026. május 06. között folyamatos megfigyelést tapasztaltunk jelölt és jelöletlen gépjárművekkel, valamint a szomszédok által TEK-járműként azonosított AO DF-601 rendszámú kisbusszal;
2026. április 24-én a megbízó védője, dr. Gondos Csaba ügyvéd írásban fordult a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz. Beadványában arra hivatkozott, hogy a 2026. április 21-i adatgyűjtés során a nyomozó hatóság egyik eljáró tagja a tanúkat arra próbálta rávenni, hogy Szabó Kevin magánnyomozónak ne adjanak felvilágosítást, miközben valótlanul azt állította, hogy hivatalos személynek adja ki magát. A beadvány kitért arra is, hogy a magánnyomozó tartózkodási helyét megfigyelés alá vonták, valamint hang- és képfelvétellel dokumentálták, hogy a helyszínen tartózkodó rendőrök a magánnyomozó előállításáról és a ház felgyújtásáról beszéltek. Az ügyvéd rögzítette, hogy amennyiben a rendelkezésre álló hang- és képfelvételek a leírtakat igazolják, azok a nyomozó hatóság eljáró tagjai részéről rendkívül súlyos bűncselekmények gyanúját vethetik fel, valamint felmerülhet a terhelt hatékony védelemhez való jogának jogellenes korlátozása is.
2026. április 27-én egy Bódis Miklós néven bemutatkozó férfi a 0620 960 0914 telefonszámról keresett meg bennünket, aki állítása szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársa volt, és rendőri korrupcióval kapcsolatos kérdéseket tett fel majd felhívta figyelmünket, hogy nem kellene rendőrök után nyomozni és képeiket kiposztolni. Az ECHO Mentőcsoport vezetője, később visszahívta a telefonszámot, amely beszélgetés hangfelvétele rendelkezésre áll: [hangfelvétel-link]. A megkeresés hitelességének ellenőrzése érdekében még ugyanazon a napon e-mailben is fel lett véve a kapcsolat a Nemzeti Védelmi Szolgálattal annak tisztázása érdekében, hogy a magát Bódis Miklósként bemutató személy valóban az NVSZ állományába tartozik-e. Az e-mail másolata itt érhető el: [PDF-link];
2026. április 28-án dr. Novák Péter ügyvéd, akit Szabó Kevin magánnyomozó a 2026. április 22-én történt rendőrségi akció, valamint az otthonunk felgyújtására vonatkozó felbujtás miatt bízott meg, tájékoztatta Szabó Kevint arról, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyomozójának közlése szerint vele szemben nem folyik büntetőeljárás, és a nyomozó hatóság nem kívánja őt meghallgatni. Mindez mindössze hat nappal a 2026. április 22-i rendőrségi akciót követően, valamint nyolc nappal a 2026. május 6-án végrehajtott kommandós intézkedést és őrizetbe vételt megelőzően történt.
2026. május 05-én, a 2026. május 06-i kommandós intézkedést megelőző napon újabb telefonos megkeresés érkezett a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz köthető telefonszámról. A hívás a 46/514-500-as telefonszám 2808-as mellékéről érkezett, a hívó fél Szabó Dávidként mutatkozott be, és visszahívást kért;
2026. május 06-án drónos megfigyelést követően kommandós egység bevonásával végrehajtott rendőri akcióra került sor, amelynek során összesen 38 elektronikus adathordozót foglaltak le. Szabó Kevint 17 óra 20 perctől őrizetbe vették, engem pedig csak 18 óra 35 perctől állítottak elő.
Mindeddig nem kaptam elfogadható magyarázatot arra, hogy a 17 óra 20 perc és 18 óra 35 perc közötti 1 óra 15 percben milyen jogcímen tartott személyi szabadságomban korlátozva két felfegyverzett kommandós, milyen jogalapon tartottak vissza, illetve milyen jogcímen vetettek alá motozásnak még azt megelőzően, hogy előállításom hivatalosan megkezdődött volna.
2026. május 18-án a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság elutasította a rendőrségi akció során elhangzott, az otthonunk felgyújtására vonatkozó kijelentés miatt tett feljelentést, és azt közérdekű bejelentésként kezelte. A Czinege László vármegyei rendőrfőkapitány nevében Miskolczi István r. ezredes, rendőrségi tanácsos által kiadmányozott válasz szerint a „gyújtsuk fel a házat, akkor majd előjönnek” kijelentés csupán a helyszínen tartózkodó rendőrök egymás közötti „ízléstelen viccelődése” volt, amelyet kontextusából kiragadva hoztak nyilvánosságra. A válaszlevél rögzíti, hogy a rendőrök semmilyen jogsértést nem követtek el, ugyanakkor arról is tájékoztatást ad, hogy az érintett rendőrök személyiségi jogaik megsértése miatt a szükséges jogi lépéseket megteszik Szabó Kevin magánnyomozóval szemben.
Szabó Kevin magánnyomozó és Juhász Mónika, az ECHO Search and Rescue kutyás keresőcsoport kutyavezetője ellen négy tanúvallomási jegyzőkönyv készült 2026. április 21-én, azon a napon, amikor Szabó Kevin magánnyomozó adatgyűjtést végzett az ügyben. A tanúvallomások a vád alapjait képező pontokon ellentétesek a rendelkezésre álló hangfelvételek, CCTV-felvételek, GPS-adatok és egyéb objektív bizonyítékok tartalmával.
Amennyiben egyetlen tanú vallomása állna szemben az objektív bizonyítékokkal, az önmagában még magyarázható lenne tévedéssel, pontatlan emlékezettel vagy más körülménnyel. Jelen ügyben azonban négy olyan tanúvallomás képezi az eljárás alapját, amelyek a vád alapjait képező pontokon is teljességgel ellentmondanak a rendelkezésre álló hangfelvételeknek.
E vallomások alapján került sor Szabó Kevin magánnyomozó kommandós lerohanására, letartóztatására és Juhász Mónika meggyanúsítására. Különösen botrányos, hogy a védelem által benyújtott hangfelvételek és leiratok ellenére a hatóság a mai napig nem vizsgálta ki érdemben a hangfelvételek és a tanúvallomások közötti ellentmondásokat, amelyek minden kétséget kizáróan Szabó Kevin magánnyomozó és Juhász Mónika ellen indított koncepciós eljárás megszüntetését kellene eredményezzék.
Mindezek alapján alappal merül fel a hivatali visszaélés és korrupció gyanúja. Nehezen magyarázható ugyanis, hogy miként válhatott négy, az objektív bizonyítékokkal ellentétes tanúvallomás egy olyan büntetőeljárás alapjává, amely egy jogszerűen eljáró magánnyomozó kommandós lerohanásához, letartóztatásához és szabadságának elvonásához, valamint egy közérdeket szolgáló, karitatív keretek között eltűnt személyeket kereső ember meghurcolásához, meggyanúsításához, egzisztenciális és mentális ellehetetlenítéséhez vezetett.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a sértettként megjelölt személy mozgása egyetlen pillanatra sem került tényleges korlátozás alá. Nem zárták be, nem akadályozták meg a távozásban, nem alkalmaztak vele szemben kényszert, a beszélgetések nyilvános környezetben, más személyek jelenlétében zajlottak. Az érintett személy végül az édesapja kérésének megfelelően közvetlenül az édesapja munkahelyére került.
Amennyiben a személyi szabadság tényleges korlátozása nem történt meg, úgy az erre épülő gyanúsítás alapja is megdől.
Az ügy jelentősége messze túlmutat Szabó Kevin és Juhász Mónika személyén. Ha objektív bizonyítékokkal cáfolható tanúvallomások alapján is fenntartható egy büntetőeljárás és egy ember szabadságelvonása, akkor az nem kizárólag a mi ügyünk, hanem minden magyar állampolgár jogbiztonságát érintő kérdés.
Az ügy jelenlegi állása
Szabó Kevin magánnyomozó jelenleg is letartóztatásban van. A védelem a letartóztatás megszüntetése, illetve a kényszerintézkedés fenntartása ellen több jogorvoslati beadványt nyújtott be. Az eljárás jelenleg is folyamatban van.
Jogorvoslati és tájékoztatási lépések
A védelem az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékokra, valamint a nyomozás és a kényszerintézkedések jogszerűségével kapcsolatos kifogásokra hivatkozva több hivatalos jogorvoslati indítványt is előterjesztett.
2026. június 2-án indítványt nyújtottak be Szabó Kevin letartóztatásának megszüntetése érdekében. Az indítvány többek között arra hivatkozott, hogy a gyanúsítás alapját képező tanúvallomások beszerzésére a nyomozás hivatalos elrendelését megelőzően került sor, ezért azok bizonyítékként nem értékelhetők.
2026. június 4-én a védelem fellebbezést nyújtott be a letartóztatás meghosszabbítása ellen. A beadvány álláspontja szerint az eljárás kezdettől fogva sérti a tisztességes eljárás követelményeit, mivel a bíróság a védelem által előterjesztett bizonyítékokat és okiratokat érdemben nem értékelte, indokolási kötelezettségének nem tett eleget, és a döntés indokolásában a védelem által felhozott tényeket nem vizsgálta meg megfelelően.
A fellebbezés külön kiemelte, hogy a védelem által csatolt Robotzsaru-időbélyegzők alapján a gyanúsítást megalapozó négy főtanú kihallgatására 2026. április 21-én került sor, miközben a nyomozás elrendeléséről szóló hivatalos okirat a rendszer adatai szerint csak 2026. április 22-én keletkezett. A védelem álláspontja szerint emiatt a gyanúsítás alapját képező vallomások törvénysértő módon kerültek beszerzésre, és bizonyítékként nem lennének értékelhetők.
A fellebbezés elsődlegesen Szabó Kevin letartóztatásának megszüntetését és szabadlábra helyezését kérte.
Az ügy nyilvánosságra kerülését követően számos hazai és nemzetközi szervezethez, állami szervhez, jogvédő szervezethez, sajtóorgánumhoz, országgyűlési képviselőhöz, döntéshozóhoz és egyéb közéleti szereplőhöz fordultam segítségért.
2026. május 8-án több országos sajtóorgánumot és jogvédő szervezetet tájékoztattam a történtekről, valamint bejelentettem az ügy kapcsán megkezdett éhségsztrájkot.
2026. május 9-én nyílt levelet küldtem több sajtóorgánumnak, hazai és nemzetközi jogvédő szervezetnek, amelyben részletesen ismertettem a rendőrségi intézkedésekkel, a lefoglalásokkal, a fogvatartással és az általam sérelmezett jogsértésekkel kapcsolatos aggályokat.
2026. május 13-án hivatalos panaszt nyújtottam be Szabó Kevin fogvatartási körülményei, az ágyi poloska-fertőzés, valamint az embertelen bánásmód miatt.
2026. május 28-án a Belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy az ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, és panaszommal az Országos Rendőr-főkapitánysághoz fordulhatok.
2026. június 12-én részletes dokumentációt küldtem több hazai és nemzetközi szervezet részére a hangfelvételekkel cáfolható tanúvallomásokról, az aláíratlan tanúvallomási jegyzőkönyvekről, valamint az ügyben felmerülő korrupció és hivatali visszaélés gyanújáról.
Megkeresésem címzettjei között szerepelt többek között a Legfőbb Ügyészség, a Központi Nyomozó Főügyészség, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács, a Miniszterelnökség, az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Transparency International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), az Amnesty International Magyarország, valamint több országgyűlési képviselő, sajtóorgánum és közéleti szereplő.
Ugyanezen a napon az ügy részletes összefoglalóját és a rendelkezésemre álló bizonyítékokat több száz további címzett részére is megküldtem annak érdekében, hogy az ügyet minél több illetékes szerv, döntéshozó, jogvédő szervezet és sajtóorgánum megismerhesse. A mai napig számos megkeresésemre nem érkezett érdemi válasz, illetve több esetben kizárólag formai vagy hatásköri indokokra hivatkozó tájékoztatást kaptam, miközben a beadványaimban megjelölt bizonyítékok, hangfelvételek és dokumentumok érdemi vizsgálatáról nem szereztem tudomást.
Mit kérek?
A rendelkezésemre álló objektív bizonyítékok, hangfelvételek, leiratok és dokumentumok ellenére sem történt érdemi előrelépés az ügyben, miközben Szabó Kevin magánnyomozó jelenleg is ártatlanul, hamis vádak alapján van fogvatartásban, annak ellenére, hogy ezt a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a hatóságnak is egyértelműen látnia kell.
Kérem Szabó Kevin magánnyomozó jogtalan fogvatartásának haladéktalan felülvizsgálatát.
Kérem, hogy vizsgálják meg, miként válhatott négy, az objektív bizonyítékokkal több ponton ellentétes tanúvallomás egy olyan büntetőeljárás alapjává, amely Szabó Kevin magánnyomozó letartóztatásához és Juhász Mónika meggyanúsításához vezetett.
Kérem, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján segítsenek előmozdítani az ügy teljes körű, pártatlan és objektív kivizsgálását, valamint azt, hogy a hangfelvételek, CCTV-felvételek, GPS-adatok és egyéb objektív bizonyítékok végre érdemi értékelésre kerüljenek.
Kérem továbbá büntetőeljárás megindítását a jogtalan letartóztatásért és az eljárás során felmerült jogsértésekért felelős személyek ellen, valamint azok szigorú felelősségre vonását.
Kérem mindazon hatóságokat és szerveket, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az ügy kivizsgálására, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján hivatalból tegyék meg a szükséges intézkedéseket a felmerülő hivatali visszaélések, korrupciós cselekmények és egyéb bűncselekmények teljes körű kivizsgálása érdekében.
Elfogadhatatlannak tartom, hogy az ügyben tett bejelentések és feljelentések érdemi kivizsgálás helyett egyik szervtől a másikhoz kerüljenek, miközben a rendelkezésre álló bizonyítékok súlyos jogsértések gyanúját vetik fel. Egy ilyen horderejű ügyben a hallgatás, a tétlenség és a felelősség egymásra hárítása nem szolgálhatja sem az igazság feltárását, sem a közbizalom helyreállítását.
Nem különleges bánásmódot kérek. Nem kivételezést kérek. Csupán azt kérem, hogy az ügyben rendelkezésre álló valamennyi bizonyíték egyenlő mércével kerüljön megvizsgálásra, és senkit ne fosszanak meg a szabadságától olyan tanúvallomások alapján, amelyek objektív bizonyítékokkal cáfolhatók.