Hogyan lehet ellehetetleníteni egy törvényesen eljáró magánnyomozót? – Hangfelvételekkel cáfolt tanúvallomások és rendőri korrupció gyanúja

Ezúton szeretném felhívni a a nyilvánosság figyelmet egy rendkívül súlyos ügyre, amely súlyos hatósági visszaélés, rendőri korrupció, valamint az eljárás törvényességének súlyos sérelmét veti fel. 

Mielőtt bárki a „folyamatban lévő eljárás” kifejezés mögé próbálna bújni, fontos leszögezni: a folyamatban lévő eljárás nem jelent felmentést a nyilvánosság, az elszámoltathatóság és a közérdekű kérdések megválaszolása alól. Nem fogadható el, hogy súlyos visszaélések gyanúját, erősen korrupciógyanús hatósági lépéseket, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat pusztán erre hivatkozva figyelmen kívül hagyják.

A „folyamatban lévő eljárás” nem lehet menedék a kérdések elől, és nem szolgálhat arra, hogy a nyilvánosságot kizárják olyan ügyekből, amelyekben a hatóságok törvényessége és pártatlansága is komoly aggályokat vet fel. És az pedig végképp nem fogadható el, hogy egy ártatlan embert megfosszanak a szabadságától, miközben a hatóságok teljes tudatában vannak az ártatlanságát alátámasztó hangfelvételek létezésének.

Az sem fogadható el, hogy ártatlan embereket hurcoljanak meg, fosszanak meg a szabadságuktól, és húzzák rájuk a vizes lepedőt, miközben pontosan tudják, mit tesznek. 

Amennyiben egy demokratikus jogállamban elegendő a „folyamatban lévő eljárás” kifejezés ahhoz, hogy senki ne vizsgálja meg a nyilvánvaló ellentmondásokat és a felmerülő visszaéléseket, akkor az nem a jogállamiság védelmét, hanem a felelősségre vonás elkerülését szolgálja. 

Jelen ügyben nem az igazságszolgáltatás rendeltetésszerű működése figyelhető meg, hanem álláspontunk szerint olyan jogellenes, korrupcióval átszőtt intézkedések sorozata, amelyek célja vagy következménye két ember életének, egzisztenciájának és jó hírnevének teljes tönkretétele lett.

A történtek következtében mindketten folyamatos meghurcolásnak vagyunk kitéve. Különösen súlyos helyzetben van Szabó Kevin magánnyomozó, akit 2026. május 6-án letartóztattak, és aki azóta szabadságától megfosztva, bezárva kénytelen elszenvedni ártatlanul egy olyan eljárás következményeit, amelyet súlyos ellentmondások, hamis vádak és visszaélések terhelnek. A bezártság, a bizonytalanság és a teljes kiszolgáltatottság olyan rendkívüli pszichés terhet jelent, amely egy ártatlan ember számára a mentális megsemmisítés veszélyével jár. 

A történtek következtében mindketten folyamatos meghurcolásnak vagyunk kitéve. Különösen súlyos helyzetben van Szabó Kevin magánnyomozó, akit 2026. május 6-án letartóztattak, és aki azóta szabadságától megfosztva, bezárva kénytelen elszenvedni ártatlanul egy olyan eljárás következményeit, amelyet súlyos ellentmondások, hamis vádak és visszaélések terhelnek. A bezártság, a bizonytalanság és a teljes kiszolgáltatottság olyan rendkívüli pszichés terhet jelent, amely egy ártatlan ember számára a mentális megsemmisítés veszélyével jár, különösen akkor, amikor a hatóságok az ártatlanságát alátámasztó bizonyítékok birtokában is tudatosan olyan látszatot keltenek, mintha bűnös lenne, és ennek érdekében ráhúzzák a vizes lepedőt.

Mindez ráadásul alig néhány héttel azt követően történt, hogy 2026. április 22-én, a reggel 5 óra 40 perctől kezdődő megfigyelést követően, reggel 7 óra 8 perckor olyan események zajlottak le otthonunknál, amelyek álláspontom szerint egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlanok. Az egymást követő rendőri intézkedések, a házunk felgyújtására utaló rendőri felbujtás, valamint az azt követő hatósági lépések következtében családunk életének, biztonságérzetének és jövőképének alapjai rendültek meg. 

Az ügyben rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján álláspontom szerint nem az igazságszolgáltatás működését látjuk, hanem azt, hogyan lehet a törvény erejét ártatlan emberek ellen fordítani.  

Az alábbiakban röviden bemutatom az ügy lényegét és azokat a körülményeket, amelyek miatt meggyőződésem szerint ez az eset messze túlmutat egy egyszerű büntetőeljáráson, és amelyet szövevényes korrupció, valamint hivatali hatalommal való visszaélés sző át.

Az ügy középpontjában Szabó Kevin magánnyomozó és személyem, az ECHO Mentőcsoport kutyásvezetője áll. Hangfelvételekkel, GPS-adatokkal és egyéb objektív bizonyítékokkal cáfolható, valótlan tanúállításokra és hamis vádakra épülő, a büntetőeljárás hivatalos megindítását megelőzően beszerzett tanúvallomások eredményeként Szabó Kevin ártatlanul, egy kommandós egység bevonásával végrehajtott rendőri akció során került letartóztatásba, és jelenleg a Miskolc–Szirmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben van fogva tartva. 

A hangfelvételek minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a tanúvallomások számos ponton hamis vádakat és a valósággal ellentétes állításokat tartalmaznak.

Szabó Kevin magánnyomozó dr. Gondos Csaba ügyvéd közvetítésével megbízást kapott egy gyakornok tanártól, aki az ellene folyamatban lévő, a vád szerint gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt jelenleg előzetes letartóztatásban van. A gyakornok tanár szülei a kezdetektől fogva következetesen azt állították, hogy fiuk nem követte el a terhére rótt cselekményeket. A megbízás során egyértelmű megállapodás született arról, hogy a magánnyomozás során feltárt valamennyi tény, körülmény és bizonyíték – annak tartalmától és irányától függetlenül – maradéktalanul bekerül a magánnyomozói jelentésbe, függetlenül attól, hogy azok fiuk ártatlanságát vagy bűnösségét támasztják alá. 

Az eljárás során számos ellentmondás és hiányosság merült fel. 

A rendőrségi nyomozás lezárását követően, 2026. április 21-én Szabó Kevin magánnyomozó Juhász Mónika folyamatos jelenlétében megkezdték az ügy önálló tényfeltáró vizsgálatát. Ennek keretében felkeresték a rendőrség által korábban már kihallgatott sértetteket és tanúkat információgyűjtés céljából, valamint az egyes vallomásokban, bizonyítékokban és rendelkezésre álló adatokban fellelhető ellentmondások tisztázása érdekében. A megkeresések elsődleges célja az eredeti üzenetváltások, digitális nyomok és egyéb releváns körülmények ellenőrzése, továbbá az események tényleges lefolyásának és az érintettek mozgásának rekonstruálása volt.

A rendelkezésünkre álló dokumentáció részletesen bemutatja több, az ügyben kihallgatott tanú rendőrségi tanúvallomásának azon részeit, amelyek objektív hangfelvételekkel, CCTV-felvételekkel, GPS-adatokkal és egyéb bizonyítékokkal közvetlenül cáfolhatók.

A hangfelvételek minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a tanúvallomások számos ponton a valósággal ellentétes állításokat tartalmaznak. Ezen hamis vádakat tartalmazó vallomások alapján került sor Szabó Kevin magánnyomozó letartóztatására, valamint velem szemben a büntetőeljárás megindítására.

Álláspontom szerint mindez kizárja annak lehetőségét, hogy egyszerű tévedésekről vagy emlékezetkiesésekről legyen szó. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egy koncepciós eljárás, hamis vádak és hatósági korrupció gyanúja rajzolódik ki. 

A védelem álláspontja szerint Szabó Kevin letartóztatásának alapjául olyan, hamis vádakat tartalmazó tanúvallomások szolgáltak, amelyeket a nyomozó hatóság a büntetőeljárás hivatalos megindítása előtt szerzett be, és amelyekre a letartóztatást alapozták. Az ügyvéd által feltárt iratok alapján a tanúkihallgatások időpontja megelőzi a nyomozás elrendeléséről készült hivatalos iratok keletkezését. 

A védelem szerint ezek a vallomások nem használhatók fel bizonyítékként, és azokat a büntetőeljárásból ki kellene rekeszteni. Ennek ellenére Szabó Kevin letartóztatását a bíróság 2026. június 4. napján ismételten három hónappal meghosszabbította, mit sem törődve azzal, hogy a védelem szerint a letartóztatás alapjául szolgáló bizonyítékokat törvénytelen módon szerezték be, és ezzel továbbra is jogtalan mentális terror alatt tartja Szabó Kevin magánnyomozót és személyemet. 

Álláspontom szerint elfogadhatatlan, hogy egy olyan ügyben maradhat fenn a legsúlyosabb kényszerintézkedés, amelyben a védelem szerint a megalapozott gyanú alapját képező bizonyítékokat a nyomozó hatóság törvénytelen módon szerezte be.

Amennyiben a bizonyítékok hitelességét bárki kétségbe vonná, azok eredeti formájukban rendelkezésre állnak, és független szakértői vizsgálatnak is alávethetők. Jelen ügyben már nem az a kérdés, hogy léteznek-e bizonyítékok a tanúállítások cáfolatára, hanem az, hogyan kerülhetett sor egy törvényesen eljáró magánnyomozó letartóztatására és egy másik személy meggyanúsítására annak ellenére, hogy a hatóságok teljes körű ismerettel rendelkeztek az ártatlanságukat alátámasztó bizonyítékokról.

Az egyes vallomásokban eltérő számban, de rendszeresen fordulnak elő olyan kijelentések, amelyek a hangfelvételek, CCTV-felvételek, GPS-adatok és egyéb bizonyítékok alapján nem felelnek meg a valóságnak.

A rendelkezésre álló hangfelvételek alapján az ügyben kihallgatott tanúk vallomásaiban összességében több tucat olyan hamis vád, valótlan állítás, torzítás és utólagos kiegészítés található, amelyek objektív bizonyítékokkal közvetlenül cáfolhatók, és amelyekre a hatóság az eljárás meghatározó részét alapította valamint amelyek közül több:

• hangfelvételekkel bizonyíthatóan nem hangzottak el;
• a valós beszélgetések tartalmával bizonyíthatóan ellentétesek;
• az események időrendjét torzítják;
• vagy utólagosan olyan narratívát próbálnak kialakítani, amely szerint Szabó Kevin magánnyomozó nyomozó hatóság tagjaként, illetve rendőri vagy más hivatalos személy látszatát keltve járt volna el.

A hangfelvételek teljes tartalma egyértelműen és minden kétséget kizáróan ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Jelen ügyben ezért már nem az a kérdés, hogy léteznek-e az állításokat cáfoló bizonyítékok, hanem az, hogy miként válhattak ezen vallomások a büntetőeljárás meghatározó elemeivé annak ellenére, hogy a hatóságok a velük ellentétes bizonyítékok teljes ismeretével rendelkeztek.

Különösen súlyos körülmény, hogy ezen, objektív bizonyítékokkal cáfolható állítások mégis alkalmasnak bizonyultak arra, hogy: 

• Szabó Kevin magánnyomozó hamis vádakon alapuló jogtalan letartóztatásához;
• Juhász Mónika hamis vádakon alapuló meggyanúsításához;
• az otthonukkal szembeni rendőri fellépésekhez;
• az otthonuk felgyújtására tett rendőri fenyegetéshez link;
• valamint egy kommandós egység bevonásával végrehajtott rendőri lerohanáshoz, amelynek során

 

Szabó Kevin magánnyomozó nem tanúsított ellenállást, ennek ellenére a földre teperték, karjait hátracsavarták és megbilincselték. Az intézkedés során többször jelezte, hogy korábban súlyos könyöksérülés miatt műtéten esett át, és figyelmeztette az intézkedő rendőröket, hogy eltörhetik a karját, ennek ellenére a bilincselést változatlan módon folytatták, jelentős fájdalmat okozva számára. 

Mindez annak ellenére történt, hogy a rendelkezésre álló hangfelvételek, CCTV-felvételek és egyéb objektív bizonyítékok nemcsak a fenti állítások és hamis vádak jelentős részét cáfolják közvetlenül, hanem magát a Szabó Kevin terhére rótt, hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértésének gyanúját is. 

Különösen megdöbbentő körülmény, hogy miközben a Szabó Kevin magánnyomozó által vizsgált alapügyben, az állítólagosan gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény kapcsán a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a sértettek kommunikációs eszközeinek lefoglalása, valamint a potenciálisan kulcsfontosságú digitális bizonyítékok teljes körű biztosítása nem történt meg, addig Szabó Kevin magánnyomozó és Juhász Mónika valamennyi elektronikus adathordozóját összesen 38 tételben lefoglalták.

Ez a kirívó aránytalanság önmagában is súlyos kérdéseket vet fel a nyomozás objektivitásával, irányával, tisztaságával, valamint annak valós céljával kapcsolatban. Álláspontunk szerint a rendőri intézkedések tényleges célja nem a teljes körű tényfeltárás, hanem a magánnyomozás során összegyűjtött bizonyítékok, hangfelvételek, dokumentumok és egyéb bizonyítási eszközök megszerzése volt, amelyek a tanúvallomásokban szereplő hamis vádakat és valótlan állításokat közvetlenül cáfolják. 

A házkutatás során és azt követően: 

• valamennyi elektronikus adathordozónk – beleértve a SIM-kártyákat, mobiltelefonokat, laptopokat, SSD-ket, HDD-ket és egyéb digitális eszközöket – lefoglalásra került, összesen 38 tételben; 
• ügyfélkapus hozzáféréseink elérhetetlenné váltak;
• valamint Szabó Kevin magánnyomozó Facebook-fiókjának hozzáférése, több elektronikus és e-mail fiókjának hozzáférése is ellehetetlenült, miután a házkutatás során a hatóság a jelszavait tartalmazó feljegyzéseket és hozzáférési adatokat is lefényképezte. 

A fenti intézkedések eredményeként gyakorlatilag valamennyi elektronikus kommunikációs csatornánk, digitális adatunk és ügyintézési lehetőségünk egyidejűleg vált hozzáférhetetlenné. Álláspontunk szerint a hatóság ezzel biztosra ment, és minden olyan kommunikációs, dokumentációs és bizonyítási lehetőséget igyekezett ellehetetleníteni, amely alkalmas lehetett volna a rendelkezésünkre álló bizonyítékok megőrzésére, rendszerezésére vagy továbbítására. 

További különösen súlyos körülmény, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján az ügyben szereplő egyes tanúvallomások nem kerültek aláírásra maguk által a tanúk által, miközben éppen ezekben a vallomásokban található a legnagyobb számban olyan állítás, amely a rendelkezésre álló hangfelvételekkel közvetlenül és objektív módon cáfolható.

Mindez különösen jelentős aggályokat vet fel:

• a vallomások hitelességével;
• azok végleges és ténylegesen rögzített tartalmával;
• valamint azzal kapcsolatban, hogy a jegyzőkönyvekben szereplő szöveget a tanúk egyáltalán megismerték, ellenőrizték és jóváhagyták-e.

Különösen figyelemre méltó körülmény, hogy éppen azokban a tanúvallomásokban található a legtöbb hangfelvételekkel cáfolható állítás, amelyek a rendelkezésre álló iratok szerint nem tartalmazzák a tanúk aláírását, és amelyek később meghatározó szerepet játszottak Szabó Kevin magánnyomozó letartóztatásában, valamint a velem szemben megindított büntetőeljárásban.

Külön figyelmet érdemel az a körülmény, hogy az ügyben szereplő egyik aláírt tanúvallomásban is több olyan valótlan állítás, torzítás és sugalmazás található, amelyek következetesen ugyanabba az irányba mutatnak: annak utólagos alátámasztására, hogy Szabó Kevin magánnyomozó rendőri vagy hivatalos személy látszatát próbálta volna kelteni.

A rendelkezésre álló hangfelvételek teljes tartalma ezzel szemben egyértelműen és minden kétséget kizáróan ennek az ellenkezőjét bizonyítja.

Különösen jelentős körülmény továbbá, hogy Szabó Kevin információ- és adatgyűjtését, valamint a tanúkkal folytatott beszélgetéseket követően a rendőrség még ugyanazon a napon felvette a hamis vádakat tartalmazó tanúvallomásokat, majd a következő napon, 2026. április 22-én, a reggel 5 óra 40 perctől kezdődő megfigyelést követően, reggel 7 óra 8 perckor került sor az otthonunk elleni rendőrségi akcióra és lerohanásra legalább három jelölt és két jelöletlen gépjármű bevonásával.

Álláspontom szerint az eljáró rendőr szolgálati minőségét és hatalmi helyzetét felhasználva próbálta társait otthonunk felgyújtására felbujtani, amelyet Szabó Kevin magánnyomozó és személyem egyértelmű fenyegetésként éltünk meg.

Ahelyett azonban, hogy a hatóság érdemben kivizsgálta volna, miként hangozhat el egy rendőrtől a „gyújtsuk fel a házat, akkor majd előjönnek” kijelentés, a rendőrség azt egyszerűen „ízléstelen viccelődésnek” minősítette, és közölte, hogy semmilyen jogsértés nem történt. 

Álláspontom szerint különösen súlyos, hogy miközben a rendőrök kijelentésével kapcsolatban nem merült fel felelősségre vonás, addig a hatóság a felvétel rögzítésére és nyilvánosságra kerülésére helyezte a hangsúlyt, valamint az érintett rendőrök részéről jogi lépések lehetőségét emelte ki.

Álláspontom szerint különösen súlyos, hogy miközben a rendőrök kijelentésével kapcsolatban nem merült fel felelősségre vonás, addig a hatóság a felvétel rögzítésére és nyilvánosságra kerülésére helyezte a hangsúlyt, valamint az érintett rendőrök részéről jogi lépések lehetőségét emelte ki. További súlyos aggályokat vet fel, hogy a rendőrség a büntetőjogi felelősséget felvető feljelentést nem büntetőfeljelentésként, hanem közérdekű bejelentésként kezelte és vizsgálta. 

Véleményem szerint ez az ügy tankönyvi példája annak, amikor a hatalom önmagát vizsgálja, majd saját magát felmenti. A rendőrség egy rendőr által tett, egy családi ház felgyújtására utaló kijelentésben nem látott semmilyen jogsértést, miközben a felvétel nyilvánosságra kerülése miatt jogi lépéseket helyezett kilátásba. 

Meggyőződésem, hogy az ügy kezelése súlyos kérdéseket vet fel a hatóságok pártatlanságával, a rendőri elszámoltathatósággal és az intézményi korrupció lehetőségével kapcsolatban. Különösen annak fényében, hogy a rendőrség saját kommunikációjában rendszeresen hangsúlyozza, milyen határozottan lép fel a rendőröket érő fenyegetésekkel szemben.

Egy 2026 májusában nyilvánosságra hozott ügyben például egy állampolgárt emberölés előkészületének gyanújával őrizetbe vettek, miután levélben életveszélyesen megfenyegette a rendőrség munkatársait és azok családtagjait. Ezzel szemben, amikor egy szolgálatban lévő rendőr a rendelkezésünkre álló hangfelvétel szerint arra buzdítja rendőr kollégáit, hogy „gyújtsuk fel a házat, akkor majd előjönnek”, a rendőrség azt egyszerűen „ízléstelen viccelődésnek” minősítette. Ha ugyanez a kijelentés nem egy rendőrtől, hanem egy átlagos állampolgártól hangzik el, aligha ilyen következtetésre jutottak volna. 

Különösen figyelemre méltó az események időbeli egymásutánja, amelyet az alábbi kronológia részletesen szemléltet: 

• 2026. április 21-én 08:00 és 15:10 között Szabó Kevin magánnyomozó, Juhász Mónika folyamatos jelenlétében, Sárospatakon és Kenézlőn a rendőrség által korábban már kihallgatott tanúktól és érintettektől gyűjtött információkat az ügyben felmerült ellentmondások tisztázása, valamint az eredeti digitális bizonyítékok felkutatása érdekében; 

• az események rekonstruálását segítő hangfelvétel-részletek – köztük dr. Kovács Tünde r. százados fővizsgáló, Kertész Sándor és Szabó Kevin telefonbeszélgetése, valamint az általunk felkeresett személyekkel folytatott beszélgetések néhány releváns részlete – az alábbi videóban meghallgathatók: [Facebook-link]; 

• ugyanezen a napon a rendőrség azonnal megkezdte az általunk felkeresett személyek kihallgatását igazoltan 16 óra 14 perctől kezdődően, valamint közterületi kamerafelvételek beszerzését; 

• 2026. április 22-én, a reggel 5 óra 40 perctől kezdődő megfigyelést követően, reggel 7 óra 8 perckor sor került az otthonunk elleni rendőrségi akcióra és lerohanásra, amelynek során az egyik eljáró rendőr az otthonunk felgyújtására buzdította társait; 

• 2026. április 22. és 2026. május 06. között folyamatos megfigyelést tapasztaltunk jelölt és jelöletlen gépjárművekkel, valamint a szomszédok által TEK-járműként azonosított AO DF-601 rendszámú kisbusszal; 

• 2026. április 27-én egy Bódis Miklós néven bemutatkozó férfi a 0620 960 0914 telefonszámról keresett meg bennünket, aki állítása szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársa volt, és rendőri korrupcióval kapcsolatos kérdéseket tett fel. Az ECHO Mentőcsoport vezetője, Losonczi József később visszahívta a telefonszámot, amely beszélgetés hangfelvétele rendelkezésre áll: [hangfelvétel-link]. A megkeresés hitelességének ellenőrzése érdekében Losonczi József még ugyanazon a napon e-mailben is megkereste a Nemzeti Védelmi Szolgálatot annak tisztázása érdekében, hogy a magát Bódis Miklósként bemutató személy valóban az NVSZ állományába tartozik-e. Az e-mail másolata itt érhető el: [PDF-link];

 

• 2026. május 05-én, a 2026. május 06-i kommandós intézkedést megelőző napon újabb telefonos megkeresés érkezett a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz köthető telefonszámról. A hívás a 46/514-500-as telefonszám 2808-as mellékéről érkezett, a hívó fél Szabó Dávidként mutatkozott be, és visszahívást kért;

 

• 2026. május 06-án drónos megfigyelést követően kommandós egység bevonásával végrehajtott rendőri akcióra került sor, amelynek során összesen 38 elektronikus adathordozót foglaltak le. Szabó Kevint 17 óra 20 perctől őrizetbe vették, engem pedig csak 18 óra 35 perctől állítottak elő. 

• Mindeddig nem kaptam elfogadható magyarázatot arra, hogy a 17 óra 20 perc és 18 óra 35 perc közötti 1 óra 15 percben milyen jogcímen tartott személyi szabadságomban korlátozva két felfegyverzett kommandós, milyen jogalapon tartottak vissza, illetve milyen jogcímen vetettek alá motozásnak még azt megelőzően, hogy előállításom hivatalosan megkezdődött volna.

A fenti eseménysor alapján nehezen tekinthető véletlen egybeesésnek, hogy a tanúkkal folytatott beszélgetéseket, az azok nyomán felvett tanúvallomásokat, valamint a későbbi rendőri intézkedéseket kevesebb mint 12 óra választotta el egymástól.

Mindez annak ellenére történt, hogy a rendelkezésre álló hangfelvételek, CCTV-felvételek és egyéb objektív bizonyítékok nemcsak a fenti állításokat és hamis vádakat cáfolják közvetlenül, hanem magát a Szabó Kevin terhére rótt, hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértésének gyanúját is. 

Nem tudom másként értelmezni a történteket, mint hogy a hatóság a rendelkezésre álló vitathatatlan bizonyítékokat figyelmen kívül hagyva tartja letartóztatásban Szabó Kevin magánnyomozót. 

Szabó Kevin jelenleg is fogvatartásban van, ahol megfosztották olvasószemüvegétől és 2026. május 6-tól vérnyomáscsökkentő gyógyszerétől arra hivatkozva, hogy európai egészségbiztosítási kártyáját nem fogadják el. Csak ügyvédi panasz nyomán vitték orvoshoz 2026. április 23-án, aki előírta számára a vérnyomáscsökkentő szedését. 

Testét ágybogarak lepték el, amelyek következtében megszámlálhatatlan allergiás hólyag keletkezett rajta. Megfelelő orvosi ellátást csak az ügyvédje és az általam benyújtott panaszokat követően, 2026. április 23-án kapott. 

Emellett a levél megírásának időpontjában is akadályozzák a ruházat és a tisztálkodási csomag részére történő bejuttatását. 

Miközben a védelem szerint a letartóztatás alapjául szolgáló bizonyítékok törvényessége is súlyosan vitatott, Szabó Kevin továbbra is a szabadságától megfosztva kénytelen elszenvedni ezen döntések következményeit.  

Az első ruházati csomag Szabó Kevin részére történő bejuttatására először 2026. június 10-én kerülhetett sor, vagyis a 2026. április 6-i letartóztatását követően 64 nappal később.

Különösen aggályos körülmény, hogy a Büntetés-végrehajtási Intézet két alkalommal is visszautasította a ruházati csomag átvételét, aminek következtében a szükséges ruházat átadása csak jelentős késedelemmel valósulhatott meg.

A hatóság részéről tapasztalható megtorló intézkedések sorozata a mai napig folyamatosan jelen van, és annak következményei életünk valamennyi területén érezhetők. 

2026. június 12-én hajnalban olvastam Szabó Kevin magánnyomozó levelét, amelyet fogvatartása helyéről küldött. Levelében arról számol be, hogy egy fiatal BV-dolgozó rendszeresen gúnyolja, becsmérlő megjegyzésekkel illeti, valamint állítása szerint egy másik fogvatartott előtt azt a kijelentést tette, hogy „bassza meg” őt.

„Van itt egy kis fiatal hülye gyerek, aki állandóan beszólogat. Egyenruhában nagy a pofája, de gondolom, gyerekkorában elvették a csattogós lepkéjét. Még egyszer beszól, bepanaszolom vagy feljelentem. Kezdettől beszólogat, hogy oknyomozó, megfigyelek mindent itt a zárkában, kiröhög, hogy „Monk” vagyok, ami ugye majom vagy flúgos nyomozó, és egyszer mondta „valakinek” (szándékosan nem írok nevet), hogy 𝗯𝗮𝘀𝘀𝘇𝗼𝗻 𝗺𝗲𝗴.”

 

A leírtak nem egyszerűen nyugtalanítóak vagy aggályosak, hanem megrázóak. Különösen annak fényében, hogy mindez egy olyan személy beszámolójában jelenik meg, aki ártatlanul van szabadságától megfosztva, és aki jelenleg teljes mértékben a fogvatartását végrehajtó intézménynek van kiszolgáltatva. Egy fogvatartott ember számára a folyamatos megalázás, a gúnyolódás és az emberi méltóságát sértő bánásmód súlyos pszichés terhet jelent.

Semmilyen büntetés-végrehajtási intézményben nem elfogadható, hogy egy fogvatartottat megalázzanak, kigúnyoljanak, emberi méltóságában megsértsenek, vagy olyan kijelentéseket tegyenek, amelyek őt más fogvatartottak előtt szexuális erőszak lehetséges célpontjaként állítják be.

Panaszt tenni ugyanakkor nem mer, mivel tart a további megtorlásoktól és megaláztatásoktól, amelyeket úgy kénytelen elszenvedni, hogy ártatlanul tartják fogva, miközben a hatóságok teljes körű ismerettel rendelkeznek az ártatlanságát alátámasztó bizonyítékokról.

A rendelkezésre álló objektív bizonyítékok alapján nemcsak a tanúállítások megalapozottsága cáfolható meg, hanem az eljárás egyik legsúlyosabb állításának valóságtartalma is súlyosan megkérdőjeleződik.

A bizonyítékok összessége alapján az érintett személy mozgása egyetlen pillanatra sem került tényleges korlátozás alá. Nem zárták be, nem akadályozták meg a távozásban, nem alkalmaztak kényszert vele szemben, és a beszélgetés nyilvános környezetben, más személyek jelenlétében zajlott. Az érintett személy bármikor segítséget kérhetett volna, illetve szabadon elhagyhatta volna a helyszínt.

Az ügy iratanyaga és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az érintett személy nem egy ismeretlen helyre került elszállításra, hanem az édesapja kérésének megfelelően közvetlenül az édesapja munkahelyére került. A szállítás során megállásra, kerülőútra vagy olyan körülményre nem került sor, amely az érintett személy mozgásának korlátozására utalna. Ellenkezőleg: az érintett személy végül pontosan oda került, ahová az édesapja kérte, és ahová ő maga is menni kívánt.

Ebből kifolyólag a személyi szabadság tényleges korlátozása nem történhetett meg. Az ezzel ellentétes értelmezés olyan abszurd következtetésre vezetne, amely alapján gyakorlatilag bárki büntetőjogi felelősséggel tartozhatna azért, mert egy másik személy önként vele tartózkodik vagy vele együtt közlekedik.

Amennyiben a személyi szabadság tényleges korlátozása nem történt meg, úgy a hatósági eljárás színlelésére, illetve a fiatalkorú sérelmére történő minősítésre alapított vádak megalapozatlanná válnak, mivel az azok alapjául szolgáló cselekmény fennállása sem igazolható.

A rendelkezésre álló hangfelvételek, CCTV-felvételek és egyéb objektív bizonyítékok alapján a személyi szabadság megsértésének törvényi feltételei egyáltalán nem álltak fenn. Álláspontom szerint ezen vádak nem a bizonyítékokból következnek, hanem egy megtorló jellegű hatósági eljárás eszközeként kerültek felhasználásra.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján teljes mértékben életszerű következtetés, hogy az eljárás egyik tényleges célja a birtokunkban lévő bizonyítékok, különösen a hangfelvételek megszerzése lehetett. 

A jelenleg rendelkezésre álló hangfelvételek ugyanis közvetlenül cáfolják a később keletkezett tanúvallomások számos lényegi állítását, amelyek alapjaiban döntik meg a vádat. Amennyiben ezek a hangfelvételek nem maradnak meg a birtokunkban, gyakorlatilag lehetetlenné vált volna a jelenleg feltárt, a hanganyagokkal közvetlenül ellentétes hamis vádak és valótlan állítások objektív bizonyítása, amelyek alapján 1-től 7 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett büntetőeljárással nézünk szembe.

A büntetőeljárással jelenleg is szembenézünk, azonban a bizonyítékok biztonsági másolatai nem kerültek a hatóság birtokába, így a hangfelvételekkel bizonyítható hamis vádak és a koncepciós eljárás bizonyítékai megmaradtak. 

Különösen aggasztó körülmény, hogy a hatóság a mai napig nem hajlandó érdemben foglalkozni ezen hangfelvételekkel, nem hajlandó azok teljes tartalmát meghallgatni, nem hajlandó a hangfelvételek leiratait figyelembe venni, illetve amennyiben azok megismerése megtörtént, úgy azok tartalmát figyelmen kívül hagyja, miközben a hanganyagok több ponton közvetlenül cáfolják az eljárás alapjául szolgáló tanúvallomásokat. 

Mindezek alapján alappal merül fel a rendőri korrupció és a hivatali hatalommal való visszaélés gyanúja, továbbá annak gyanúja, hogy az ügy során egy előre kialakított narratíva mentén történtek egyes tanúvallomások rögzítései, illetve azok utólagos tartalmi formálása. Mindez két ártatlan ember meghurcolásához, anyagi ellehetetlenítéséhez, mentális megterheléséhez, valamint egyikük szabadságának elvonásához vezetett. 

Az üggyel kapcsolatos nyilvánosan megosztott információk, hangfelvételek, leiratok és kapcsolódó anyagok az alábbi felületeken érhetőek el: 

Facebook oldal: Echo Search and Rescue Mentőcsoport 

A rendelkezésre álló objektív bizonyítékok: 

• teljes hangfelvételek; 
• teljes leiratok; 
• GPS-adatok; 
• CCTV-felvételek; 
• rendőrségi tanúvallomások; 
• időbélyegzett dokumentumok. 

Az ügy jelentősége túlmutat Szabó Kevin és Juhász Mónika személyén. Amennyiben objektív hangfelvételekkel cáfolható tanúvallomások alapján is fenntartható egy büntetőeljárás és a szabadságelvonás, az minden magyar állampolgár jogbiztonságát érinti.

Bízom benne, hogy az illetékes szervek, döntéshozók, a sajtó és a nyilvánosság a rendelkezésre álló objektív bizonyítékokat is megvizsgálja, mert egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlan, hogy bárkit hamis vádak, objektív bizonyítékokkal cáfolható tanúvallomások és egy koncepciós eljárás eredményeként fosszanak meg a szabadságától.

Juhász Mónika

Koncepciós eljárás gyanúsítottja és áldozata